A világod megváltoztatásához annyit kell tenned, hogy átalakítod a világhoz kapcsolódó gondolkodásmódodat.

Képes vagy arra, hogy elkerülöd félelmeidet a rossz döntésektől?

• Ha egy választás előtt állsz és figyelmedet elvonja a – „nehogy megbánts valakit”, – akkor pontosan halogatod saját magadért tett lépésedet.
• Ha kevés az önbizalmad és inkább feláldozod magad egy vélt kényelemért, akkor az univerzum megmutatja a tanulási leckét testi tüneteid által.
• Úgy érzed egyedül kevés vagy, akkor kérj segítséget!
• Esetleg nem bízol a segítségben, akkor tedd próbára a helyzetet!
• Ha ragaszkodsz emlékeidhez és beletemetkezel a lehetetlenbe, nincs változás.

Gondold végig – mit szeretnél! Vedd figyelembe azt is, ha álmodozol!

A teremtéshez jó álmok szükségesek, a megvalósuláshoz időre van szükség.

Hiteles történet, tapasztalataimból… Hosszú évek óta elterveztem, hogy veszek egy parasztházat, ahol saját magammal lehetek békében, harmóniában. Erre azért volt szükség, mert környezetemben sokszor észrevettem, hogy a hangok, a zajok rossz hatással vannak rám. Zavarnak. Úgy éreztem, mintha üldöznének. A csend iránti hiányérzetem elégedetlenné tett.

A családi otthonom iránti biztonságérzetem és szeretetem, hosszú évek óta fogva tart. Tudom, hogy továbbléphetek, mert kinőttem a teret, de nincs bátorságom elindulni. Talán a bizalmam sem elég erős, hogy bárhol megtalálhatnám belső békémet.

Akkor ez már két olyan fő ok, amit át kell alakítanom.

Kezdjük a bátorság gondolatával.

Sosem voltam merész, most még az elszántságom is megingott. Amikor gyönyörű idő van, száz ágra süt a nap, madárcsicsergés és csend vesz körül, semmiért nem adnám senkinek. Nincs, aki megzavar. Ha viszont a vad kutyaugatás, a szomszédok általi ajtócsapkodás kibillent saját egyensúlyomból, akkor a figyelmemet elveszi a nyugtalanság és borúlátás. Ez a csapda.

Mi a megoldás? Miért kell függnöm másoktól?

A megoldás is többféle lehet:

• meg tanulok befelé figyelni
• elfogadásban békére lelni
• tanítási leckét elfogadni
• döntést hozni és lelkesedni
• saját céljaimban kiteljesedni

A másoktól való függés, másoknak való megfelelés – is gondot okoz. Én senkit sem szeretnék megbántani, de közben magamat nem képviselem. Inkább csendben maradok, hogy ne legyek zavart keltő, de közben a bennem dúló vihar, düh – arra kényszerít, hogy én is visszaadjam, hangot adjak – akár ajtóbecsapással – érzékenységemnek.  Talán bosszúálló lettem? Nem, én nem vagyok ilyen. Akkor lehet, hogy az zavar, nem az történik, amit én akarok.

Én nem akarok ilyen lenni.

Kire emlékeztet ez a történet?  Édesapám csendes volt, tette a dolgát, anyukám pedig mindig irányította. Sosem volt megelégedve, annak ellenére, hogy a házasságában mindent megkapott, talán érzelmi törődésben volt hiánya.

• Jaj de kemény felismerés. Én is irányítani akarom a világot.

Ma rájöttem az ízére, mit jelent – őszintén belenézni a tükörbe és belátni saját hibáinkat. A valóság az, hogy tudom, hogy ezen én tudok változtatni. Ez a dolgom.

• Minden a legfőbb intelligencia értelmében történik. Elutasítás helyett rendezem a magamban lévő stresszes energiákat.

Hála! Hála, hogy segíthettem. A kineziológiai oldás megszüntette a kényszeres ragaszkodást a vélt biztonsághoz.  Főszereplőm – továbblépett saját életében.

Életem vezérfonala a másoknak való segítés, hivatásom alapja a szeretet és törődés, a legjobb megoldó-kulcs felismertetése.

Szívesen odaadom a kezedbe!

Székely Szilvia kineziológus, haladó oktató 06/20-991-4687